Kicsit nehézkes mostanában futnom, mert a jól megszokott útvonalaimat belepte a hó, a futópad meg nem a barátom. Önmagában a hó nem jelentene akadályt, mert a tavaly szétfutott cipőm talpát téliesítettem jó pár csavarral, de ez a latyak, amiben ma is gyötrődtem elég utálatos. Állandóan meg kellett állnom gázlót keresve az utcányi széles pocsolyáknál. Lehet egy hegytetőt kell keresnem és nem a gödör alján futnom, bár Magyarországon a hegyfutáshoz nem keveset kellene utaznom.

Ámde van itt valami igencsak megörvendeztető, ugyanis az újratervezés óta elindulni látszik a fejlődésem és már látok némi esélyt arra, hogy valamikor a távoli jövőben képes leszek 1:45-ön belül futni félmaratont és 3:30-on belül maratont. Mondom ezt úgy, hogy a leghosszabb futott távom 26 km volt. Merek, nagyot!

A fejlődésnek látszó jelek számokban a következők.

Ugyanazon az útvonalon futottam, látszik, hogy a GPS kóvályog, de a lényeg észrevehető. Kb. 15,7 km-en úgy tűnik gyorsultam 6 percet. Ráadásul az időjárás nagyjából hasonló volt ezen időszak alatt.

Talán nem is olyan távoli az az 1:45-ön belüli félmaraton. :)